|
szerettem tornázni ezért nem felejtettem el a tanárokkal nem voltam jó viszonyban miért is kedveltek volna egy tenyérbe mászó képű rossz tanulót kretó szigorú nyegle volt ami kölyökként engem is jellemezhetett elfogadhatóbbá tette számomra nyegleségemet kretóval megváltozott a világ egészségtanból is négyest adott a kézenállásodért pupák a katonaságtól jött izmos alkat pattogó beszéd a tekintélyt kivívta nem elvárta de titok maradt miért került az iskolánkba szerették féltek tőle utálták én bekerültem a szerették közé kinek nem volt hajlandó lerontani a torna ötösét a többi jegy miatt hallottam váczi tanár úrtól ki bár egyetlen hangot nem tudtam kiénekelni talán a mutatottnál többet látva belém mindig megadta az énekhármast az első szekrényugrások után kretó csatlakozott az énektanárhoz nem törődve a tantestülettel gyakorlat-bemutatásokhoz engem szólított nem volt szebb mint a tigrisugrás toronymagas szekrények felett kretót nyíltsága miatt szerettem ő szimpátiáját a fejemre mért kokikkal mutatta ki mástól zokon vettem volna tőle úgy fogadtam mint simogatást van egy fényképem sziklák között bottal a kezemben fejemen sildes sapka az osztály megy fölfelé pilis holdvilág-árok siető patak hallom a köveken a loccsanásokat érzem hűvösét a futó víznek ragyogó nyár van az első igazi kirándulásomon amit kretónak köszönhetek de soha nem mutattam neki verseket |