|
A bolt felé Verstelen időben űz a kényszer. Kenyerem megettem hatvanhétszer. Fáj a lépés, testem összevágva. Hóhéros köd kísér februárba. Nyálas az út, vad, temetőtaknyos. Vonszolom magam, gyalog-albatrosz. Védj meg utamon méztorkú nyár-dal. Tavasz, ne csengess össze halállal. |