anyu horgolt függönyei jutottak eszembe sok gyöngyfüzérnyi rojt a lakást elborító kis-nagy terítők ahogy fogy ujjára tekeredik a fenyő-perle így kértem a röltexben ha fogyóban volt néztük szaporodnak a pici minták ég csillagai örök éjben mikor nem volt több fonal és beterítettek mindent a csipkék testét összekaszabolta a rák aprócska díszei messzire vitték így leszünk kiraboltak hurkolgatjuk perceinket páfránylevélminták sarlóvá fogyó holdak seholsincs anyák figyelnek minket szaporítják szűkítik a sort a fonalak fogynak ölben ugráló gombolyag olyan természetes a holnap kicsit lecsúszott szemüveg látom mozog a szája várj éppen számolok még egy sima egy fordított és elfogynak a csillagok |