A papír kussolt Azért a gép kegyetlen. A papír legalább kussolt. Ez a dög meg villog itt, s nem könnyű, hogy elcurukkold. Verseket hallgatni mentem. Időmből kitellett. Mint a parazsas madár: Halálból keltek, énekeltek. Itthon vagyok, mondtam, hisz’ mi vagyunk a dalnok. Bárd alá mennének mind, de szabin van épp a zsarnok. Nem tudtam: szégyen-e, pironkodjak hunyt szemmel, vagy annyit mondjak: így a jó. Ki verni tud, nem bottal ver. Hallgattam hát. Nem köptem, nem böfögtem. A siket zenész se csinálta jobban. Pár szonett elszaglott mögöttem. De ez a gép kegyetlen. Kurzora mint a pulzusom. Rajtakap mikor hazudok. Csinálom hát, ahogy tudom. |