Búcsú Pasaréttől



a fontos dolgok is elenyésznek
emlékeid közt nem találod
széthullik mint a rigófészek
hiába keresed hiába várod

erkélyünk alatt aranyág magyal
a sas-hegyre látni a kert fölött
messzibe vesző lombjaival
fekszik akár egy kutyakölyök

kapkod nincsnevű csillagokhoz
a korlátnak támaszkodva nézem
elalvóban fülemüle csattog
ennyit sikerül megidéznem

évek óta magamban siratlak
az életről mesélek neked
hiába nyitott minden ablak
nem rejthetem el rettegésemet

hallgatjuk a rigók rekviemjét
megpróbálunk hinni a jónak
milyen szemérmes is az emlék
letakar elvisz tőlem a holnap



[KEZDŐLAP]