Dunaballada



sárga-barna padon térdelek
hatos villamos
rakpartlépcsők fák margitsziget

megyünk a fizetésért
óvatosság
hosszú az út hazáig
apunak útját állják a kocsmák

nézem a nagy folyót
míg a szem ellát
a lépcsők vízbe érnek
kékbabos ruha anyán
mondom neki
az én dunám

apu adja a pénzt
rend lesz
ezerkilencszázötven
hajók uszályok
nézem a parlamentet

ahogy a hídra érünk
ügyet se vetve rám
mondja a lányom
az én dunám

a balladás folyó
ringatja a kidőlt fákat
mintha mi sem történt volna
elúszott fél évszázad
egy évezred
nézi a lányom

a mi dunánk mondom

csak ne tévedjek



[KEZDŐLAP]