Emlék csillagpapával simonék azért lettek a keresztszüleim mert az ostrom alatt anyuéktól kaptak segítséget talán rövid ideig szállást is három gyerekkel nálunk akkor még négy volt a testvér de ott voltam születőben s leendő keresztanyám is hordta negyedikjüket mikor megkapták a kisházakban az egyszobás lakást megszülettünk jutkával mi is bár nálam ő kicsit később érkezett szinte együtt telt a gyerekkor mi az emeletes „j” épületben laktunk a távolság a két lakás között percnyi volt keresztapámék szocdemek voltak később kommunisták mondta is sokszor ő nem kereszt hanem csillagpapám ha vitatkoztak is apuékkal veszekedés nem volt sosem adott témát bőven a kilenc gyerek mikor már beszélni tudtam megvallva jutka iránti érzelmemet közöltem házasodási szándékomat egy fényképen mindketten fehér kantáros rövidnadrágban állunk kéz a kézben nézünk a messzibe valahol a pestre néző oldalon a margitszigeten papírpohárban tejet kaptunk kiflivel luftballonok is rémlenek játék felhőtlen ég alatti réten évekig vártunk de már nem jött össze a margitsziget mint akkor 1948 nyarán jutka nem lett a feleségem csillagpapáék elköltöztek az élmunkástelepre aztán ahogy a rendje sorban mindenki az égbe ment nem tudom ki maradt a kilencből minden eltűnik nézem kicsit hátulról fényképezve állunk a szigeten ellenfényben |