Hazáig a keletitől zötyögtünk hévvel a kerepesin elmaradt az ügető a taxi-garázs a gumigyár csikorogva a mozdonyfordítón a százlábú hídnál váltottak irányt a 424-esek a trumanok a hídkorlátoknál zománcozott táblákon vörös villámló nyilak fekete koponya két csont a vezeték érintése halálos néztük hogy húz el alattunk a kandó egyszer a verseny utcai sorompó leszakadt szemben a törökőri kisszentterézzel majdnem a postatelep istállóinál és agyonütött egy lovat a hungária előtt szálltunk le a kispiacnál ahol a mindig-vigyorgó bolondárpi cipelte a rekeszeket éveken át befordultunk a százira sarkán a néhai wágner vendéglő merengett szemben az óvoda-bölcsődével mentünk a művésztelep az iskola mellett a muki-síneken át fákról rézszínűre ért madárbogyó barna dárdákként bakaszivarok néztek ránk aztán a j épület harmadik lépcsőház háromszázötös lakás mindenki otthon sehol sem látszott még a gyász |