Hívnak a tengerek nehéz szembenézni a szörnnyel leterít az éjjel nincs menedék előbújik a rejtekekből feléd vicsorítja nappalodat ha elfogy a szerelem nincsenek érveid a tavasz mellett beleizzaszt a sötétségbe a nemléttől való iszony nehéz szembenézni a szörnnyel ha beléd hasít: kívül-belül te vagy a lidérc te akit szárnyak emelnek téged hívnak a tengerek és tudod: nincs kegyelem te vagy a bűn az ítélet te a hóhér és akit vesztenek |