|
Imakísérlet „megrothad lassan az ember bizalma mint a nyomor” (Jacques Prévert: Miatyánk) rá kellene verni a balhét valahogy rá kellene valakire feszülünk rácsaink félelemből és reszketünk nemektől igenektől úgy kelünk fekszünk hogy görcsöl a gyomrunk nem oldják szeszek nem pirkad csak dőlnek a reggelek amikor minden hitünk elfogy s az álmok elvéreznek nézünk részvétlenül a szív már meg se retten mert mindenünkből kiraboltak és én is csak járatom a pofám hogy nincs király földi se égi mire ébredhetni akkor mit szabad remélni ha beözönlenek a városokba a szarkák nem lesz isten ki visszaadja a rigók hatalmát |