Mázsa tér 1953 lehetett mert a hegyi vera menyasszonya volt sanyinak egyszer nálunk aludt amikor sanyi katona volt vihar kerekedett és félt egyedül maradni otthon nyár volt mikor hegyi bácsi valami nagy csomagot vitt kétkerekű tródlival a mázsa térre ott kellett vonatra tenni könyörögtem mehessek vele hiába mondta anyu hogy nagyon messze van végül belegyezett kifordultunk a hungáriára pedig egyszerűbb lett volna menni a pongrác útig de kerülni akartuk a hős utca másik végét a dohánygyár előtt ahogy átértünk a vasúti híd alatt bár nem szóltam semmit már kezdtem bánni a dolgot hiába mondta hegyi bácsi a kőbányai út már az állomásra visz koraeste értünk haza ahogy befordultunk a hős utcába kezdett visszatérni belém az élet leugrottam a kocsiról el is felejtettem volna az egészet de verát egy tüzértiszt vette feleségül és elköltözött sanyi meghalt 1954 tavaszán vera tükrös fényképét anyu a koporsóba tette s hogy kicsit tisztuljon a múlt amint tudtak elmentek a telepről hegyiék aztán teltek évtizedek míg kiderült az emlék mennyit ér egy vihar egy golyó egy szerelem az irgalmatlan-messzi mázsa tér |