|
Megbocsátó elfelejtődött nincs mit szépíteni rajta érződik kis idejétmúltság régebbi idők lírizmusának lenyomata hiányzik a friss költői erő új íz amitől úgy érezném hogy okvetlenül Bocsásson meg természetesen megbocsátok mi mást tehetnék avitt vagyok belémette magát az öregség tudom rég kiknek bevehetetlen a líra dombja s ha okulni képtelen vagyok sok mögém gyűlő esetből belekapok ma is mint gyöngytyúk a takonyba meghuzigálom nem veszem föl de azért szabad utálnom mert a költő mit tapasztal: esztétikáról habog sok antiangyal kesztyűs kéz bemocskítva minden ragaccsal persze hogy hiányzik a friss erő ugye a megfutott utak telik telik a panaszfal de mindig így volt s így is lesz urak |