|
Negyven év január nincs semennyi hold az emlékek olyan messze szöktek utol soha nem érem őket talán ha újra küzdenék összekotorhatnék egy csöpp reményt s hinnék mint annyi annyi évig negyven év azóta nem vagy próbáltalak Istenem de hányszor megkeresni mert úgy hiányzol jeges föld vér se szivárog csak jönnek a mocsok januárok az elmúlás buldózerei hiába nem sikerültek a próbálkozások mit tehetek szerencsétlen vén buta árva hát megyek egyre közelebb tudtad-e rákötözted a bombát arra ki csak téged szeretett |