Sebek, májusok tisztaszobák vérzőszívű Jézusai idejében amikor hörcsögpofájú törpék őrizték a kerteket anyám hipermangánt oldott a vizeslavórban kimosni sebeimet az út előtt előbb a mesék maradtak el az álmok földhöz mintázták arcomat a vágyak összefordult zsíros kenyerekkel felnőtté dédelgetett a század nem maradt út vértelen minden percemnek van halottja gyöngyös homlokkal ébredőt ordas csillagok követnek lopva hogy van-e isten nem tudom ki léptemet figyelve véd meg de érkeznek még a májusok és jönnek új remények |