Ezen az oldaon a pszichoterápiáról szóló vagy azzal kapcsolatos írásaimra mutató linkek, illetve az írások bevezető mondatai találhatók. A legutóbb feltöltött írásokat
Az amerikai filmek és a pszichoterápia – Tények és tévhitek a terápiáról
Béla és Dezső, avagy a pszichoterápia lényege – Példabeszéd
Aranyak és csontvázak – Veszélyes-e a pszichoterápia?
„Regressziós hipnózis”
Harry Potter és a pszichoterápia
NLP
KIP
TA
– Hogyan maszturbál a robot?
EMK
EMK – Format C:\
ikon jelzi.
További, ugyancsak saját írásokat találsz a témában a Sorskönyv nélkül címen vezetett (a jelen oldalnál rendszeresebben frissülő) blogomban.
Alább a nevemre kattintva a saját terápiás tevékenységemről írott oldalra jutsz. Ha bármi kérdésed lenne a pszichoterápiával kapcsolatban, a lap alján található boríték ikonra kattintva küldhetsz nekem levelet.
Viszonylag közismert az interneten az a lista, amelynek címe: 49 dolog, amit sosem tudnál meg az amerikai filmek nélkül. Ebben a listában olyan megfellebbezhetetlen igazságok szerepelnek, mint „vannak különleges L-alakú takarók, amelyek az ágyon fekvő nőnek a hónaljvonaláig érnek, viszont a mellette fekvő férfinak csak a derekáig”, vagy „harcművészeteknél soha nem számít, hogy mennyivel többen vannak az ellenfeleid, türelmesen ki fogják várni a sorukat és egyenként támadnak meg, megvárva, amíg elintézted az előző ellenséget” vagy éppen „minden üldözés, utcai konfliktus tönkretesz egy helyi etnikum által vezetett zöldséges standot”.
A lista már csak azért sem teljes, mert lehetne bővíteni azzal, hogy milyen is „valójában” egy pszichoterápiás kezelés...
Képzeljünk el egy embert. Legyen Béla. (Lehetne bármi más is.) Béla éli a maga életét, nem túl egyszerűen, de nem is túl bonyolultan. Izgalmakra főleg hó végén kell számítania, amikor kezd kifutni a pénzből. Sőt, mi tagadás, egyre gyakrabban előfordul, hogy a „hó vége” már a hónap közepén bekövetkezik. A fizetése ugyanis nem túl magas, s ráadásul nem tanulta meg azt sem, hogy hogyan kéne optimálisan beosztani. Az igazat megvallva, az „izgalmak” szó nem is fedi pontosan a tényeket: Béla a pénzhiány miatt folyamatosan kisebb-nagyobb stresszben él. Időnként kínos és megalázó helyzetekben találja magát, jóllehet katasztrófáról nincs szó nála (még).
És akkor jön valaki, aki segít neki. Legyen Dezső. (Lehetne bármi más is.) Eltelik néhány hét vagy hónap, és azt látjuk, hogy Béla viszonylagos anyagi jólétben él. Nem lett ugyan milliomos, de anyagi problémái gyakorlatilag megszűntek.
Mi történt? Hogyan segített neki Dezső? És hogyan nem?
Szögezzük le a legfontosabbat: Dezső nem adott pénzt Bélának. Egyetlen fillért sem. Sőt, nem is vette át tőle a pénzügyek kezelését. Ehelyett három dolgot tett...
Miután egy példabeszédben elmeséltem, hogy Béla anyagi helyzete milyen idilli módon került egyenesbe (azaz feloldva az allegóriát: hogy miként történik pozitív változás egy terápia során), kaptam egy értő, izgalmas kérdést...
A regressziós hipnózis felkapott témának számít. Van, aki „pártolja”, van, aki „ellenzi” – de mindkét táborra jellemző, hogy tisztázatlan fogalmakat használnak: e két szóból csupán a regresszió és a hipnózis fogalma az, ami pontosabb meghatározásra szorul ahhoz, hogy értelmes kijelentéseket lehessen tenni róla...
J. K. Rowling Harry Potter-sorozatának számos pszichoterápiás vonatkozása van. Hogy ez Rowling részéről szándékos-e, vagy sem, teljesen hidegen hagy: én kihallom őket a történetből, és kész. Íme, a két kedvenc példám...
Az utóbb neuro-lingvisztikus programozás névre keresztelt rendszert az 1970-es években alkotta meg John Grinder nyelvész és Richard Bandler pszichológushallgató. Az NLP a szó legtágabb értelmében véve kommunikációs technikák rendszere, ide értve nem utolsósorban a pszichoterápiás kapcsolatban történő kommunikációt is...
A rövidítés feloldása: katathym imaginatív pszichoterápia. A kifejezésben a latin imaginatív szó a képzelet tevékenységére utal. A görög eredetű katathym jelző a többjelentésű kata- előtagból és a thymos főnévből (élet, erő, lélek, szív, akarat, vágy) keletkezett, és tartalmilag úgy lehetne visszaadni, hogy „a lélek mélyrétegeiből származó, életerővel átitatott”...
Más pszichológiai elméletekhez és terápiás iskolákhoz képest a tranzakcióanalízis roppant gazdag saját szakszókincset alakított ki magának. E terminológia hétköznapi, olykor bohókás kifejezésekből áll, amelyek azonban mélyen átgondolt fogalmakra utalnak...
Gátlás nélkül élni
Életünk folyamán olykor egészségesek vagyunk, máskor betegek. Ez utóbbi állapotunkat könnyebben észrevesszük, mint az előbbit, mégpedig azért, mert van mit észrevenni rajta. Ugyanúgy, mint a vécépapírnál: az a tény, hogy elfogyott, mindig feltűnik. Ha van elég, az ritkán. És hogy mennyi is az „elég”, azon is csak akkor kezdünk tűnődni, amikor nem biztos, hogy elég lesz.
Az egészséget a teoretikusok és klinikusok számos módon próbálták definiálni. Freud klasszikus meghatározása szerint egészséges ember az, aki „tud dolgozni és szeretni”. Mások a listát kibővítik olyasmikkel, mint a játékra való képesség, a humorérzék vagy az egységes világnézet. A tranzakcióanalízis (TA) nem betegségről és egészségről beszél, hanem sorskönyv-vezértelt életről és autonómiáról...
A kivert biztosíték
Megelőzendő, hogy az alábbi vicc elolvasása után abbahagyd az olvasást, előre jelzem: jelen írás témája – megint csak – nem más, mint a tranzakcióanalízis (TA).
– Kiveri a biztosítékot.
Ezt a viccet vagy ismerted már, vagy nem, és ettől függetlenül most, hogy el- vagy újraolvastad, vagy röhögtél rajta egy jót, vagy nem. Ugyancsak ettől független, hogy magának a viccnek az e fórumon való közzétételéről mit gondolsz. Lehet, hogy helyénvalónak tartod, lehet, hogy nem. Ha igen, azzal a továbbiakban nem foglalkozunk. Ha nem, akkor két eset lehetséges: a helytelenítésed vagy érzelemmentes, vagy érzelemmel kísért. Az érzelemmentes helytelenítés olyan, mint bármilyen más ellenvélemény: „Szerintem ez a váza jobban mutatna a kisasztalon”, vagy „Ami engem illet, én biztos, hogy nem vennék fel zöld pöttyös nyakkendőt.” Jelen esetre aktualizálva: „Ez a vicc nem találkozik az én ízlésemmel”, avagy „Függetlenül az ízlésemtől, nem tartom célravezetőnek egy ilyen jellegű viccnek a jelen blogban történő publikálását.”
Alább egyetlen variáció érdekel csak minket: az érzelemmel kísért helytelenítés. Az az eset, ami miatt a fenti viccet választottam bevezetőül: amikor valami „kiveri a biztosítékot” nálunk. Mit is jelent ez konkrétan?
E magyar betűszó az erőszakmentes kommunikáció rövidítése. A kifejezés az angol nonviolent communication (NVC) fordítása, és eredetileg egy kommunikációt segítő módszert jelöl, amelyet egy amerikai pszichiáter, Marshall B. Rosenberg fejlesztett ki az 1960-as években. Ugyanakkor az EMK több ennél: egy komplett szemléletmód az emberről és a világról...
Sokszor és sokféleképpen írtam és beszéltem már a Marshall B. Rosenberg-féle erőszakmentes kommunikációról, vagyis az EMK-ról azóta, hogy 2006-ban először találkoztam vele, és másokat is hallottam sokszor és sokféleképpen megnyilvánulni e témában. És arra jöttem rá az idők folyamán, hogy nem vagyok megelégedve azzal a megközelítéssel, ahogy az EMK-t általában átadni, tanítani szokás...
